Doufukuai

A zöld lámpa sajnos nem látszódik a busztól, mert kurvára ráparkolt a zebrára Adott a mindennapi kínai közlekedési káosz, melyben mind a gyalogos , mind a biciklis az elcsapható páriák nyamvadt csoportját alkotják a mammonista (拜金主义者) kínai társadalom őrlő malmai közt. Először csak meghökken a laowai, hogy amennyiben most nem tett volna egy lépést balra, vagy jobbra, bizony lelkiismeret nélkül feldarálja egy zabolátlan három kereken guruló zöldségpiac . A következő lépcsőfokon már frusztrálja a dolog, hogy az a természetes hozzáállás Kínában, hogy aki nem autóval jár, az megérett a pusztulásra , és mintegy nem középiskolás fokú, ám oktató jelleggel a hanok tudtára adja, a közlekedési szabályokat azért találták ki, hogy betartsák őket . Nem kell anyázni, de nemtetszésünket határozottan a kínaiak tudomására juttatni ér : 你在干吗？ - mi a fenét csinálsz?  你要某杀啊！-  meg akarsz ölni?  嘿，你差点撞到我了！hé, kis híján elütöttél!  嘿，走路看着点！- hé, figyelj már hova mész!  吵死了，别朝我按喇叭了

Shanghai Underground sorozat második felvonás, melyben egyenesen Shanghai underground-csakrájához, a földalatti feneketlen fénnyelőhöz, a mainstream elől menekülő nincstelenek mindenségéhez, az óvóhelyhez, ergo a Shelterbe térünk.  A Jangce-deltában az underground elektronikus zenei műfajok neve egybefonódott a shanghai-i kínaiak és külföldiek szemében egyaránt kultikussá váló Shelter klubjával, mely távol esik a Bund lehengerlő vehemenciájába csomagolt sehonnani bitang magamutogatás által vezérelt klubóriásoktól; itt senkit nem érdekel ki vagy, vagy kinek a fia vagy, mivel jöttél, hisz a Shelterben mindenki tudja, miért jöttél: a zenéért . A hét valamelyik napján mindenki megtalálhatja a maga számításait, miként valamennyi party-promóter képviselteti magát egy-egy estével, legyen az hip hop (Come Correct szerdánként, mely töménytelen turntable-terror és vinyl vegzáció), drum'n'bass (a Sweatshop brigád a helyi Bladerunnaz, WeChat-en érdemes követnünk a Phreaktion n

Annyira felspanoltam magam saját bejegyzésemen , hogy el kellett menjek Nanjingba a hétvégére. Megfáztam mint a szar, de így is gyorsvonatra pattantunk. A gaotie a legjobb fajta vonat Kínában, de persze előfordul, hogy disznót zsákban kell 250 km/h-val átszállítani A pontból B-be. Miután elmondták, hogy csak ott szálljunk le, ahova valóban menni szeretnénk, nem szálltunk le Kunshanban .  Megérkezve Nanjingban, iszonyat hőség és pára fogadott, tartós 200-as pm 2.5, nehezebb volt lélegezni Shanghaihoz képest, ahol momentán jó a levegő. A szállásunk a Fuzimiaóban volt, Sunflower Youth Hostel , semmi extra, viszont a sörkészletük változatossága dicséretre méltó.  Mivel még késő délután volt, elmentünk a Xuanwu-tóhoz, ahol az az ötletünk támadt, hogy vízibiciklizzünk.  Ez egy elbaszott ötlet volt.  Alig lehetett tekerni a rozsdás hajtókart, tekertük mint a barom de így is lehagyott egy vadkacsa, iszonyat hőség volt, így visszaevickéltünk a partra. Tettünk egy sétát a tóná

"Suzhou a legkirályabb hely egész Kínában" – nyilatkozta Marco Polo, velencei utazó, valamikor 700 éve egy mára feledésbe merült genovai hírügynökségnek. Ha járt arra, ha nem, akárhogy is a régi Kínában úgy hírlett, Suzhou a földi paradicsom. Ma legfeljebb paradicsom-szószt lehet kapni Suzhouban, viszont volt egy szabadnapunk a 端午节 miatt, Kayoko még úgysem látta, ezért rászántuk a napot. Habár, ha láttunk már egy Shanghai környéki vízi városkát (水城), mint mondjuk Xinchang - arra jövünk rá, hogy az összes egy kaptafa, úgy alapjaiban véve nem rosszak, de annyi különbség sincs közöttük mint a Dr. Beer kézműves sörei közt. A Tigris-hegy bejárata Egyelőre Shanghai, Hongqiao vonatállomás, háromszáz méteres sor a jegyiroda előtt, ilyenkor jobb nem hangsúlyozni, hogy értünk kínaiul, gálánsan a sor elejére kell sétálni és 啊，啊，你啊，你干吗？vagy a 他为什么不排队？kérdéseket el kell engedni a fülünk mellett, ha nagyon mérgesek, akkor egy pongyola ’ tingbudong ’-ot kell mondanunk, és tényle